12/22/11

Holland Karácsony

Kerststol, forrás: www.depers.nl

Többen kérdeztétek - de leginkább Zizi kíváncsiskodott - hogy vajon hogyan ünneplik a hollandok a Karácsonyt, hasonlóak-e az ünnep körüli tradíciók? Hát lássuk csak... A hollandok is szeretik a  Karácsonyt mint olyat, de nekem úgy tűnik-és ezt több holland ismerősöm is megerősítette már, hogy Sinterklaas, azaz a holland Mikulásféleség nagyobb majré. No és mit is csinál Sinterklaas? Nagyjából ugyan azt, mint a magyar Mikulás, viszont vannak neki segédjei, a Zwarte Pete-ek, aki kis fekete képű, göndör hajú, színes öltözékbe felöltözött figurák. Nahát ezektől minden holland gyerek megőrül (megszámlálhatatlan Zwarte Pete-nek öltözött mini manóval találkoztam már az utcán). Jaj és hát a lényeg. Sinterklass nem szánon érkezik kéremszépen, hanem természetesen hajón (jó holland szokás módjára) állítólagosan Spanyolországból, novemberben.

Na, visszatérvén a Karácsonyra... Karácsonyi vásárt mint olyat (forralt borral, árusokkal és sült gesztenyével) nem sokat láttam még, jobbik felem szerint nem jellemző. No és nem ülnek 24-én szentestét mint mi, a Karácsony számukra a december 25-ét jelenti, ami persze nekem plusz egy nap izgatott várakozásomba kerül. A Karácsonyi menü sem annyira jellemző, a nagykönyv szerint liba, meg pulyka a menő, de elmondanám, hogy a nagy többség a szupermarketekben található karácsonyi tálat veszi, ami tele van racqlett vagy grill sütőre szánt előre elkészített, bepácolt húsokkal, zöldségekkel. Nem úgy van az kérem, hogy anya nekiáll a töltött káposztának, apa meg a halászlének. Hollandiában ilyenekre igazából nincs idő. Külön megnéztem ebből a célból az Allerhande karácsonyi számát, a töltött csirke volt a legbonyolultabb dolog, nem viccelek.

Na de, hogy írjak valami nagyon jó dolgot is... Említettem már sokszor, hogy a hollandok mesterei a sütemény készítésnek. Annyira édesszájúak, hogy a szupermarketekben a 2 soros édesség pult mellé még a saját pékségben kisütött 1-2 szeletes torta csomagot is lehet akár venni. (Én ezeket a helyeket igyekszem elkerülni, hatalmas a kísértés!) Na szóval van egy karácsonyi sütijük, igazából olyan kalács ízű, az a neve hogy Kerststol. Van benne mazsola, néha akár még más szárított gyömölcs is  és a lényeg... a  közepében  mandulás töltelék van. Mennyei! Aki Hollandiában jár  az ünnepek környékén, feltétlenül tegyen egy próbát. Addiktív!!!

PS. a képen látható kerststol-ban nincsen éppen mandula töltelék, de abban, amit a szüleimnek vettem bizony van. Ha felvágtuk, lefényképezem nektek. :)


12/21/11

Barcelona III. rész

Rajtakapott...
Következő napunkat Barcelonában a piaccal kezdtük. Igaz voltunk már itt, a La Boqueria piacon, de nekem annyira tetszett a sok kiabláló árus és finomság (no meg az emberek, akik megfordulnak itt), hogy feltétlenül szerettem volna visszamenni. A piacon vettünk friss bagettet, sajtot és sonkát, megreggeliztünk, majd kisétáltunk a tengerpartra és egy fa árnyékában lábadoztunk a bőséges reggeliből.

Innen egy picit visszasétáltunk és meglátogattuk a Kolombusz emlékművet. A hatvan méter magas emlékművet még 1888-ban emelték a Kolombusz előtti tisztelgés jeléül, aki pontosan ide érkezett vissza első,  Amerikai kontinensre tett utazásáról. Az emlékmű egyébként nem csak egy hatalmas oszlop, rajta Kolombusz szobrával, hanem egy kilátó is. Szűkös volt a lift ugyan, de csak feljutottunk a tetőre és gyönyörködtünk egyet.

Innen egy hajókirándulásra indultunk, ami éppen ingyenes volt a Barcelona Card miatt, de nem volt egy nagyszám. A kb. 1 órás út nagyjából a kikötőt járta be és láttunk néhány hatalmas hajót. Kicsit le is lombozódtunk egy időre, még szerencse, hogy innen a Katalán Nemzeti Művészeti Múzeumba indultunk. Ezt senki ne hagyja ki, csodálatos volt. A múzeum egyébként tele van római korból származó leletekkel, de van barokk, reneszánsz és gótikus gyűjtemény is. Talán egy nap is kevés lenne körbejárni mindent. Érdemes kölcsönözni fülest (diákoknak van kedvezmény :)), mert sajnos minden szinte csak katalánul és  spanyolul van kitáblázva. 

Volt egy időszakos fotókiállítás is, A Mexikói bőrőnd címmel. Hát ez is fantasztikus volt. De miért is ez a neve a kiállításnak? Robert Capa, a magyar származású haditudósító a spanyol polgárháborúról 1936 és 1939 között több mint 4500 fotót készített, azonban a negatívokat tartalmazó bőröndje 1940-ben rejtélyes módon eltűnt. Több mint 50 évvel később, hol máshol ha nem Mexikóban újra felbukkant. A bőrönd, - ami nem csak Capa, hanem Gerda Taro és David Semymour munkáit is tartalmazza - ekkor átadásra került a Nemzetközi Fényképészeti központnak, amely először New York-ban mutatta be a gyűjteményt, majd  Francia- és Spanyolországba küldte. 

A kiállítást bejárva már jócskán éhesek voltunk (hihetetlen, az ember Barcelonában egyfolytában éhesnek érzi magát), így gyorsan metróra hoppantunk és a tengerpart felé vettük az irányt, ahol jobbik felem spanyol (ámde svájci központban dolgozó  és hétvégenként hazarepülő - nem semmi!) munkatársa várt minket a családjával. Xavier ajánlása alapján egy csodaszép étterembe, a Bestial-ba ültünk be. Nem gondoltam volna, hogy rántott spárga lehet ilyen finom... Hmmm... Pár órát eltöltöttünk a teraszon a csodaszép napsütésben majd elbúcsúztunk és sétára indultunk a tengerparton. Na jó, hazafelé még azért egy fagyi lecsúszott...

Este már csak pihengettünk, - élelemre nem tudtam nézni, viszont annál szomjasabb voltam a  sok sonkától -, másnap reggel pedig már indultunk a reptérre. Aprópó reptér. Útközben azért beugrottunk ám egy pékségbe egy gyors reggeli kedvéért, ahol sikerült otthagynom a kézitáskámat. Egy idős bácsi szaladt utánunk az utcán és és kiabálta hogy senora, senora... Upsz...

Akkor megegyeztünk!
Pletyka
Most lehet erre nemet mondani?
Port de Barcelona
Kolombusz emlékmű
Kilátás az emlékműből. Szerintem szép. Szerinted?
A másik oldalról a Ras Lambras-ra láttam.
Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum
Barceloneta strand
Hullámokra várva
Sárm :)
Cserbenhagyás
Neki volt kedve pózolni!
Sötétítés-teregetés kombó
Méretes fagyi. Lecsúszott.



12/15/11

2011 (számomra) legjobb reklámja... Cravendale

Nem vagyok egy nagy reklám rajongó, de hát, ami jó, az jó és kész. Nemrég találtam ezt "gyönygyszemet" a youtube-on. Ez a reklám jövője... konkrétan a videoból tovább juthatsz nemcsak a  termék honlapjára, hanem a Facebook és a Twitter oldalra is, hogy folytatódjon a móka. A Facebook oldal különösen jó... a reklámból ismert főszereplő macska világkörüli útra indul, döbbenetes mekkora ötlet és milyen jó humor...


12/13/11

Az első holland almatortám :)


Miközben ma bőszen gyakoroltam a hollandot, eszembe jutott a holland almatorta. Jaj, finom házi tejszínhabbal a tetején... Maga a csoda. Nem bírtam ki, megsütöttem. A világ legegyszerűbb dolga, de komolyan. Recept van ezer, lehet kombinálni...

PS. azért anyukám  almá spitéje se kutya. (Igen, jól olvassátok almá spite, ahogy kiskorounkban emlegettük.)

11/24/11

Barcelona II. rész

Citromos, hatalmas oliva. Megér egy misét.

Harmadik napunk is elég eseménydúsra sikeredett Barcelonában. A Sagrada Familia-val kezdtünk, és mivel elég korán mentünk oda nem kellett sokáig sorban állnunk. Meg kell, hogy mondjam, hogy a Gaudi munkásságát bemutató kiállítás, a műhely és modellek nekem sokkal jobban tetszettek, mint az épület maga. Ha nem tudod, hogy igazából miket is mintáznak azok a furcsa motívumok és honnan nyerte az ihletet  Gaudi, akkor nem is olyan érdekes a dolog. A Sagrada Familia megépítésének ötlete egyébként egy spanyol tehetős üzletembertől származik. Szerettek volna egy bazilikát, amit nem csak gazdagok hanem szegények is látogathatnak majd, így vásároltak egy jókora területet a szegény negyedben, majd nekiláttak az építkezésnek. Érdekes, hogy az eredetileg neogótikus stílusúnak megálmodott bazilika  micsoda változásokon ment keresztül amikor Gaudi csatlakozott a projekthez... 

Napunkat a Gótikus negyedben, a Katedrálisnál folytattuk, majd ellátogattunk a Park Güell-be, amit a hely megálmodójáról, Eusebi Güell-ről neveztek el.  A park, amely az 1900-as évek elején épült és ma szintén az UNESCO világörökség része elég messze van a belvárostól,  így egy legalább 20 perces  busz útra érdemes lelkiekben felkészülni.  Igaz  a helyet eredetileg a tehetős felsőosztálybelieknek szánták, végül senki sem akart ide beruházni. Még szerencse, most a hely egy  mindenki számára elérhető és megcsodálható, igazi mesebeli hely, ahol minden forma hullámzik a térben, sétányok, mézeskalács házra emlékeztető épületek, és hatalmas mozaik felületek várják a látogatót.

A napunkat a Casa Milá-ban fejeztük be. Természetesen a ezt az épületet is Gaudi tervezte. Itt a megrendelés egy 5 emeletes bérházra szólt, amit befektető, Roger Segimon de Milá tehetős embereknek szánt. A projekt olyannyira jól sikerült, hogy szintén a Világörökség részévé nyilvánították, mi több a Bérház ma is élettel teli, kultúrális központtá alakították. Egyébként nemcsak a tetőre lehet felmenni, ahol a kémények hatalmas szobrokká nőnek, hanem végig lehet nézni az épület történetét bemutató kiállítást és egy minta lakást is. Gyönyörű, de nekem azért egy kicsit messze volt a funkcionálistól... 

Persze ez nem minden. Ha tovább sétálsz a Passeig de Gracia-n, akkor innen pár pec alatt eljutsz a Casa Batló-hoz. Szintén Gaudi, szintén szecesszió! A sugárút maga megér egyébként egy misét, tele van fantasztikus boltokkal, éttermekkel, kávézókkal. Mivel időközben itt ránk is esteledett, az innen csak egy sarokra lévő Tapas 24-be vettük az irányt. Sok barátunk ajánlotta ezt a modern tapas bárt, most pedig én ajánlom nektek. Igaz sorok álltak, de megérte kivárni. Legalább 3 órát itt töltöttünk és összebarátkoztunk egy német, egy ausztrál  és egy szingapúri párral. Ismét pityókásan mentünk haza, de annál elégedettebben. Sőt, a német párral olyan nagy volt az összhang, hogy azóta is tartjuk a kapcsolatot és úgy néz ki, hamarosan összefutunk. :)

Sagrada Familia - belülről
Még mindig...



Casa Milá - a tető
Még mindig a tető...

És még mindig a tető...
Időközben ránk esteledett a Passeig de Gracia-n.
Jó kis társaság a Tapas 24-ben.
Park Güell
Mindig jó a hangulat...
Mozaik


11/22/11

Barcelona I. rész

Arc de Triomf

Jaj hát elmaradt az élménybeszámoló egy ideje, dehát nagy munkában vagyunk kérem szépen...  Én megvédtem a szakdolgozatomat, megkaptam a diplomám majd hazaugrottam családi ügyintézésre, jobbik felem pedig lakás nézegetéssel foglalatoskodik.

Szóljon hát a bejegyzés a hosszú hétvégéről Barcelonában, a tapasról és a baromi olcsó, de annál jobb vörös borról, amitől én bizony négy teljes napig nagyon jó hangulatban voltam. :) A szállásunkat közös megegyezés alapján egy, a központtól 2 metró megállónyira lévő Hotelben foglaltuk le. Az ár megfizethető volt, a szobák tiszták a reggeli viszont drága. (14 Euro fejenként). Mondtam, hogy azt köszönöm nem kérjük, ehelyett minden reggel valamelyik közeli pékségben töltöttük meg a bendőnkett jobbnál jobb sonkás szendvicsekkel és frissen facsart narancslével. Két személyre kb. 6 Euro volt a számla. A hülyének is megéri.

Az első délutánunkon az Arc de Triomf-nál kezdtük. A kaput az 1888-as világkiállítás alkalmából építették, és egy nagy térre néz ahol megannyi ember sétál. A tengerpart felé haladva  keresztül sétáltunk a  a Ciutadella parkon, itt található az Állatkert és a Természettudományi múzeum is, ami - mint utóbb kiderült egy másik épületbe költözött időközben, de annyira új a dolog hogy erről egy könyv sem számolt be -. A park egyébként az egyetlen nagy és összefüggő zöld terület a belvárosban, a nyári rekkenő hőségben tökéletes menedékként szolgálhat a hűsölésre vágyóknak.

Mivel már későre járt és korgott a pocak, a Ribera kerület felé vettük az irányt. Isteni tapas tálat ettünk és bizony egy üveg  testes vörös bor is elfogyott. Megmondom őszintén  nekem ez így sok volt, egész éjjel forgolódtam és baromi szomjas voltam...

Másnap egy könnyű reggeli után a Sagrada Familia felé vettük az irányt. Irtózatos sor állt természetesen már kora reggel, szóval mondtam jobbik felemnek, hogy menjük vissza egy nappal később. Mivel kiváltottuk a Barcelona kártyát, ami nemcsak a tömeg közlekedésre hanem vagy 15 múzeumba nyújtott ingyenes belépést - bőven akadt még néznivaló.

A Las Ramblas felé sétáltunk, majd megnéztük a La Bouqeteria piacot is. Ez utóbbi tényleg hatalmas élmény volt, alig győztem kapkodni a fejem a sok finomság láttán. Innen  a Barcelona Történelmi Múzeum felé vettük az irányt, ami egyszerűen fantasztikus volt. Érdekes, hogy a túristák zöme nem itt kezdi a városlátogatást. Kár, mert ez a múzeum tényleg bemutatja a város történetét egészen a kezdetektől, így lesz teljes a kép!  Ezt követően a Csokoládé Múzeumba  mentünk,  ami egy aprócska de annál érdekesebb kiállítást mutat be a csokoládé elterjedéséről Spanyolországban. Képzeljétek, még a belépő is csokiból van. Miután végeztünk, azért még futotta az energiánkból egy kis csokizásra a múzeum boltban.

A napot a Gótikus negyedben fejeztük be, ez gyakorlatilag az óváros közepét jelenti. Sok-sok régi épület, szűk sikátorok és római kori maradványok teszik érdekessé a helyet. Na meg a tapas. Ismét sikerült bekajálni. Ó... az a sonka...

Bérelhető biciklik...
Huss
Kábel rengeteg
A buborékfújó :)
Precizitás
Séta a nagyival
Komoly választék
Sikátor



11/1/11

It is a must-see movie... Feltétlenül nézzétek meg...

Nem tudom sajnos hogy otthon játszák-e már a "The Debt" című filmet, mi nem is olyan régen láttuk és örömmel nyugtáztuk, hogy Magyarországon is forgattak jónéhány jelenetet. Hát igen, a Fiumei útat és a régi villamosokat nem nehéz felismerni. A film egyébként 1966-ot és az NDK-t eleveníti meg. Olyan jól, hogy én végül egész éjjel a filmen töprengtem.

10/21/11

A játék eredménye

Először is nagyon-nagyon köszönöm, hogy jelentkeztetek a játékra. Nagyon izgultam, hogy érkezzen minél több megfejtés. Válaszként vagy az 1882-tőt jelöltétek meg, vagy az 1883-at. Ez utóbbinak feltételezem az az oka, hogy  Gaudi csak 1883-ban csatlakozott a munkához, mivel akkor kapta meg megbizatásként a Sagrada Familia felépítését. Így elég sok szakirodalom említi ezt az évszámot is. Hogy minél többen játszhassatok, én -utólagos engedelmetekkel- mindkét választ elfogadtam. 

Tegnap este megtartottam a sorsolást és a szerencsés nyertes F. Kati, aki a megfejtést 2011. október 7-én küldte be. Ezúton gratulálok neki és emailben fogom felvenni vele a kapcsolatot, hogy megbeszéljük hogyan jut el hozzá a süti és a bor.

Mégegyszer köszönöm hogy velem játszottatok, mindenkinek szép estét kívánok.


10/6/11

Játék-játék-játék!!!

Source: www.pinterest.com

Végre elindult a Juci útja Facebook oldala (hipp-hipp-hurrá!). Hogy ezt kellőképpen megünnepelhessük, a Juci útja és a Zizi kalandjai blogok most egy közös nyereményjátékra invitálnak benneteket, ahol a nyeremény nem más mint egy üveg Sangria (ezt én hozom nektek Spanyolországból) és egy doboz spanyol omlós mandulás keksz, a Polvorones, amelyet Zizi, a vegetáriánus konyha mestere fog elkészíteni. Hogy részt vehessetek a játékban, nincs más dolgotok, mint lájkolni a Juci útja Facebook oldalát és válaszolni az alábbi kérdésre, amely természetesen Barcelonához kötődik...

Mikor kezdődött  a Sagrada Familia építése?  

A válaszokat a blog bejegyzés "Comments" rovatába írjátok meg (email címet feltétlen adjatok meg, hogy kapcsolatba tudjak lépni a nyertessel). Itt jelezzétek azt is, hogy lájkoltátok-e már a Juci útja Facebook oldalát, vagy ezt még csak most fogjátok megtenni, mert csak az tud részt venni a játékban, aki lájkolt is. :)

Megduplázhatjátok az esélyeiteket a nyereményre, ha az alábbiakat megteszitek még:

1. Kövessétek a Juci útját a Twitteren és tegyétek ki az üzenőfalatokra az alábbi szöveget: Résztveszek az @jucisjorney nyereményjátékban szuper nyereményekért. Jelentkezz a játékra itt: http://bit.ly/njEgdj

2. Lájkoljátok a Zizi kalandjait a Facebook-on!

Minden plusz lépésről kérlek,  hogy tájékoztassatok itt a "Comments" részben, hogy követni tudjam ki, hányszor kerüljön bele a "kalapba".

A nyereményjáték 2011. október 19-én, éjfélkor fog zárulni. A random.org segítségével véletlenszerűen fogom kiválasztani a nyertest október 20-án és emailben veszem fel vele a kapcsolatot, de természetesen a Facebook-on is közzéteszem a nevet. A nyereményt személyesen lehet átvenni Budapesten, szükség esetén azonban magyarországi címre is elpostázom...

További szép napot és ne feledjétek, ha tehetitek, utazzatok ti is minél többet!



10/3/11

Almdudler Trachtenparty


Click on the comments button to read the post in English!

Múlt héten részt vettünk  az Almdudler "Trachtenparty" névre keresztelt hatalmas buliján itt Bécsben. A dologról annyit kell tudni, hogy az osztrákok minden évben sort kerítenek egy kis ünneplésre, felveszik rendes népviseletüket, lányoknak dirndl, fiúknak lederhosen dukál. Nincs kivétel, mindenki benne van a beöltözősdiben. Ideje volt nekem is integrálódnom hát ( tavaly megtagadtam a részvételt amikor megláttam a ruhákat). Komolyan mondom, az elmúlt hónapok legjobb bulija volt. Idős, középkorú, fiatal mind együtt ropták a gyönyörűen feldíszített bécsi városházán. Több mint 3800 vendég volt, hatalmas helységekm no és nagyon sok féle zene szórakoztatta a közérdeműt... mi hajnalig az apré ski sátorban vígadoztunk a barátainkkal, felejthetetlen élmény volt.  Aki Bécsben jár jövő ilyenkor, ki ne hagyja...
További részletek itt.



9/30/11

Végre utazunk Barcelonába - Finally we get to Bacelona



Click on the comments button to read the post in English! 

Egy hónapja kellett volna útnak indulnunk Spanyolországba, de sajnos le kellett mondanunk az utat és a hátizsákot fekete ruhára cserélni. Na de most itt a lehetőség hogy bepótoljuk az elmaradt utat és felfedezzük Barcelonát. Nagyon várom már, október közepén indulunk és ha minden jól alakul 22 fokon fogjuk elbúcsúztatni ezt az indián nyarat. Tapas bárok, Sagrada famillia és Picasso múzeum figyelem, jövök! 




9/29/11

VKF! Torta a szomszédoknak... Cake for my neighbors


Click on the comments button to read the post in English! 

Körülbelül egy hónapja történhetett, hogy kánikulától szédelegve, majdnemhogy stand öltözetben leszaladtam a tisztítóba az ünneplős ruhámért. Ha már lent voltam, gondoltam felhozom a friss mosást is a pincéből. Épp a liftből akartam kiszállni felfelé menet, amikor a lakáskulcs a zsebemből a lift és az emelet közti résbe esett, majd a lift aknába zuhant. Remek, gondoltam! Sokba fog ez nekem még kerülni. Nem beszélve arról hogy még csak telefon sem volt nálam. Nem volt mit tenni, segítséget kellett kérni, na de kitől?  Igaz nem nagyon ismertem őket, de tudtam hogy lakik mellettünk két német egyetemista srác. Egy perc múlva már kopogtattam is az ajtón. Elmondtam nekik mi a helyzet, mire ők azonnal a segítségemre siettek. Mint kiderült, a liftben van egy vészhívó gomb, ha jó sokáig nyomod előbb-utóbb valaki a liftesektől válaszol a hívásodra. A srácok mondták hogy ne aggódjak, ők pár hete hajnali 2 órakor hívták a karbantartókat és végül  tényleg jött valaki hogy megmentse őket.
Szóval 10 telefon hívás és  hosszú tanácskozás után végre sikerült rávenniük valakit a karbantartók közül hogy jöjjön és mentsen meg ingyen. A cég egyébként (nem viccelek) 150 Eurós kiszállási díjat számláz fel ilyen esetekben. Jött is a karbantartó, egészen pontosan 3 óra múlva, amikor is kevesebb mint egy perc alatt kihalászta a kulcsomat az aknából.  S hogy mivel ütöttük el addig az időt? A fiúk pizzát rendeltek és megnéztük egy DVD-t. Hát aligha láttam ilyen rendes szomszédokat.  Elhatároztuk hogy viszonozzuk a kedvességüket és ma estére vacsorára hívtuk őket. Sütök majd egy nagy csirkét. A desszert pedig egy hatalmas sütőtök torta lesz. Íme itt is van, élvezzétek!

A tortát a gasztrobloggerek között ismert VKF (Vigyázz, kész, főzz!) 45. fordulójára is szánom, amelyet Zizi szervez ebben a hónapban.

Íme a recept...

Hozzávalók a tésztához:
- 2 bögre teljeskiörlésű liszt
- 3 bögre előfőzött és enyhén összetört sütőtök
- 1 bögre dió és mazsola vegyesen
- 1 bögre olaj
- juharszirup az édesítéshez ízlés szerint
- 4 db tojás
- 1 teáskanál fahéj
- 1 teáskanál sütőpor
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 1/2 teáskanál só

Krémhez:
- 350 g mascarpone vagy philadelphia krémsajt
- 50 dkg lágy vaj
- 1 db narancs leve és reszelt héja
- 3 evőkanál juhar szirup
- 1 löttyintés Cointreau likőr

A recept igen egyszerű. A tojást és a juhar szirupot szépen habosra keverjük, hozzáöntjük az olajat. Ezek után jön a liszt, amiben már előzőleg elkevertük a sütőport és a szódabikarbónát. Jöhet a dió, pekándió és mazsola, majd a fahéj. Ez a mennyiség két kis 20 centis tortaformára lesz elegendő. Két részletben süssük meg a torta lapokat. Mivel igen kicsik, a 180 fokra előmelegített sütőben hamar elkészülnek. Ha megsültek, hagyjuk a lapokat kihűlni.

Készítsük elő a krémet: A vajat kikeverjük a juharsziruppal, majd jövet a mascarpone, a narancs leve és héja. Kis adagonként adagoljuk a narancslevet, nehogy túl híg legyen a krém. Ha kész, bódítsuk meg egy kis Cointreau likőrrel. Ezt követően tegyük a hűtőbe pár órára, szilárduljon egy kicsit. Tálalás előtt a tortalapok közé és a torta tetejére kenjünk a krémből, de ne sajnáljuk. :) Isteni lesz...



8/27/11

Figyelmes kávézás

Imádom a kávét. Mindig és mindenhol. Nincs jobb mint egy finom kapucsínó lazuláshoz, vagy egy eszpresszó a felébredéshez. Volt már kotyogósunk, aztán a félmoderni Szarvasi kávéfőző csodánk. Ezt követte egy igazi, kávét frissen darálós szerkezet, nagy helyigénnyel és mégnagyobb zajjal. Most egy szuper Krups Nespresso boldogít minket, akár minden nap más finomságot kóstolhatok meg általa. A kapszulák pedig - akárhogy is számolok - nem olyan drágák, mint ahogyan azt az ember először is gondolná. Nem beszélve a kávé minőségéről -  egyszerűen leírhatatlanul jó.

A Nespresso-t a múltban bizony számos kritika érte. Mivel a kapszulákat  olyan anyagból állítják elő amiben többek között mintegy 1 grammnyi alumínium is található, szerintem teljesen jogosan jött a kérés a környezetvédők részéről, hogy a gyártó igen is találjon ki valamit az újrahasznosításra. Lám-lám, nem tartott sokáig a dolog, némi újításnak és logisztikának köszönhetően  Ausztriában mostantól a  felhasznált kapszulákat összegyűjtheted  és visszaviheted a boltba. Ha interneten rendeled a havi betevődet, akkor pedig csak a futár kezébe kell nyomni őket. Innen a gyárba kerülnek, és újrahasznosítják őket. Így mindenki jól jár, igaz? Remélem Magyarországra is hamarosan eljut a dolog, és mindenki hozzáláthat a lázas gyűjtögetésnek...


8/26/11

Valami új

Az öko doboz - cica azért nem jár hozzá
Mivel szívügyem a környezetvédelem, ezentúl egy új dologgal frissül a blog. Havonta legalább egyszer olyan ötleteket és praktikákat szeretnék megosztani veletek, amivel kicsit jobbá tehetjük a saját és mások környezetét.  Az első bejegyzésem szóljon hát a szelektív hulladék gyűjtésről... Amíg Magyarországon laktam, a kuka tárolónkban volt  külön papírnak, üvegnek, műanyagnak, valamint háztartási szemétnek  való szemetes. Amikor mindezek mellé még egy palackprést is kaptunk, nagy volt ám az ujjongás. 

Ezek után nagy volt a megdöbbenés, amikor rájöttem, hogy az osztrákok bizony még magasabb szintre fejlesztették a dolgot, és bizony külön gyűjtik az öko szemetet is. Na de hogyan és legfőképpen miért?

A mód egyszerű. Egyes szupermarketekben (lásd Hofer) ingyen fel lehet markolni az öko dobozt, amit szépen összehajtogatsz, majd a kimosott üdítős és tejes dobozt szépen belehelyezed. A doboz oldalán van egy teljesen érthető táblázat: melyik hónapban, melyik napon, melyik kerületben veszik fel az öko szemetet. Nincs más dolgod ilyenkor, mint a dobozt a házad elé rakni, amit összegyűjtenek és természetesen újrahasznosítanak.

Nálunk akkora a sikere a doboznak egyébként, hogy muszáj volt Lia cicánknak is rendszeresíteni egyet. Ő hűsölésre használja, de van egy barátnőm, aki megtartott egyet a kerti szerszámoknak is. Lényeg a lényeg: gondolkodjunk  okosan és ha már szemetelünk, akkor azt ésszerűen tegyük. :)



8/25/11

Kurt-ot akarok!!!!!!


Körülbelül ezekkel a szavakkal dörömbölt a Kurt üzlet  zárt ajtaján kedvenc kínai barátnőnk jócskán záróra után. Mentségére szóljon, hogy terhes volt éppen, amikor az incidens történt. Olyannyira terhes, hogy másnap már meg is szült, de azért még előtte elfogyasztotta az aznapi Kurt adagját.  Na de mi is ez a Kurt? A Kurt gyakorlatilag Bécs legújabb felfedezettje. Nem más, mint fagyasztott joghurt (hívhatjuk talán joghurt fagyinak is), de nincs benne semmiféle tartósítószer vagy aroma. Szimpla joghurt, mégpedig írtó finom. Mindenféle feltéteket kérhetsz rá, gyümölcsök, magvak, müzlik és minden földi jó vár rád, a lényeg hogy egészséges legyen. Tegnap túlesetem a Kurt beavatáson, mondhatom, meghatározó élmény volt. Júliusban nyitotta meg a 4 fiatal tulaj a jougurtozót, de úgy tűnik futótűzként terjedhetett a híre, mert a hely folyamatosan tele van... Ha Bécsben jársz, ki ne hagyd a Kurt élményt. Ez parancs!



8/18/11

Még egy esküvő...

Click on the comments button to read the post in English! 

Ebben az évben csak egy esküvőn voltunk eddig, de az nagyon jól sikeredett. Kb. 160 emberrel mulattunk együtt a budapesti Colombus hajón. Le a kalappal a szervezés és az étel előtt. Még sosem ettem ennyire finom és mégis könnyű magyaros ételeket, de azt hiszem fel is volt adva a lecke a félig francia vendégsereg előtt. Romantikus naplemente a Dunán, kilátás a Budai várra és cigányzenészek... Kell még valami a nagy napra? Aligha... Íme néhány kép... 

Csukd be a szemed, adok egy puszit! -  Just close your eyes and I give you a kiss.

Csak két pohár bor és boldog vagyok. - It only takes 2 glasses of wine to make me happy.

Esküvői kívánságaink. - Our best wishes for the newly wedds.


8/16/11

Két hét otthon

Az elmúlt 2 hét elég eseménydússá sikeredett... Először is hazamentem meglátogatni a szüleimet és a testvéreimet, no meg intézkedni egy kicsit az üresen álló lakásomban. Finoman fogalmazva - és a diplomácia minden eszközét bevetve - volt némi egyet nem értés köztem és a vízvezeték szerelő között, amit néhány levélváltás után sikerült megoldanunk. Magam is meglepődtem egyébként, hogy milyen határozottan léptem fel (egyik volt kollégám a levelem átolvasása után még meg is merte jegyezni, hogy a kedves lány a levél elejéről pit bullá avanzsált a levél végére). Na egy szó mint száz, megegyeztünk. Ő kijavította a hibát, én pedig megkínáltam kávéval és végeredményben még jól el is beszélgettünk. A lakásban azért akadt még javítani való. A fa kisasztal himbálózó lába és az elromlott római roló. Sajnos felesleges volt hozzányúlnom mindkettőhöz, a helyzet csak rosszabb lett és a kukában végezték a napot (hiába is, a technika órán sem voltam már a Pitrikné kedvence...).

Végre elegendő időt töltöttem a szüleimmel. Furcsa azért hogy mennyit változik az ember.  Régen folyton zártam otthon az ajtómat, nehogy bejöjjenek, megsértsék a személyes teremet. Ezt anyukám annyira komolyan vette, hogy azóta is csukogatja az ajtót, és komoly két nap könyörgésbe telt meggyőznöm, hogy hagyjuk nyitva azt a nyomoronc ajtót éjjelre, mert ki tudja, talán még át szeretnék menni a szobájába a harmadik emeletre felszökött betörő elől? Apukámmal úgy néz ki, hogy visszatértünk a nagy szerelem és bizalom körbe, egész héten mindenhova együtt mentünk és megvitattuk az élet nagy dolgait. Azt is megmutattam neki hogyan  kell kiváltani az EU-s egészségügyi kártyát.

Kicseréltettem a hivatalos papírjaimat is. Ideje volt. A személyim képéről egy tizenéves mosolygott vissza és ez nem vicc. Ja, és rákérdeztem a másod útlevél dologra is (lehet igényelni és méltányossági alapon megadják egy évre, ha olyan országokba akarsz látogatni egymás után, akik nem kedvelik egymást, mi több, sűrűn robbantgatnak). Ezt ne akarja senki sem a szegedi okmányirodában intézni, mert a szimplán érdeklődő kérdésemet teljes felháborodás és két asztallal arrébb megtartott kupaktanács követte.

Barátnőztem. Megint született néhány kisbaba, akiket jó volt egy kicsit megölelgetni és megpuszilgatni, aki meg már régebben született, az biztos hogy jócskán megnőtt, szóval ott is volt ok a látogatásra. Azért hihetetlenek ezek a barátnők. Kati kitartóan tanítgatta a nevemet a kislányának fényképről, aki mostmár  tutira mondja hogy Szija Dudi. (Szia Judit). Edó tortilla melegentartó fatálja is megérkezett. Jól mondom vajon, hogy Mexikóból Kanadán át? :) Ezúton is köszönöm, nagyon oda vagyok érte... 

Volt munkatársakat látogattam, és nosztalgiáztam. Sűrűbben kéne mennem, tudom! De mit tegyen az ember lánya, ha az apukája már nem szívesen adja oda neki a családi kocsit? :)

Halászlevet és lecsót ettem, majd utána egyből aludni mentem. Úgy látszik, hogy elszoktam a komoly kajáktól, de azért nagyon finom volt... A másfél kilós Pick szalámit, a házi lekvárt és a túró rudit azért Bécsig cipeltem. Vannak dolgok, amikről nem mond le az ember mégha baromi nehéz is lesz a bőrönd (34 kg, hogy pontos legyek).

No és hétvégén... hétvégén esküvőre mentünk, a lagzi pedig egy hajón volt félig magyarokkal, félig franciákkal megtömve. Nagyon jó volt, mindenkinek ajánlom a Budai várat háttérnek és a Columbusz hajót ünneplésre.

Szóval így telt ez a két hét, otthon nyaraltam, családi és baráti körben és ez most baromira kellett. Jövőre sűrűbben hazamegyek. Becs szó.  De addig is: szavazzatok rám a Goldenblogon különben irgum-burgum és hűjaj.



8/9/11

Egy hét szülői felügyelet alatt

A hallgatás oka nem más, mint a korlátozott internet használat. Egy hetet a szüleimnél töltök Szegeden, jut is egy kis idő barátokat látogatni és finomakat enni... Jövő héten jövök...


8/1/11

Grill party Bécs felett - Grill party in Vienna

Ugye milyen szuper jó dolog, ha az ember lánya  külföldre, de mégis egy városba költözik egy gyerekkori barátnőjével? Hát így történt ez kérem szépen. A program pedig adja magát: vásárlás, megintcsak vásárlás, napozás a tető teraszon, az élet nagy dolgainak megvitatása a kedvenc rosé borunk kíséretében és sok-sok beszéd. Merthogy kifogyhatatlanok vagyunk a témából. Mivel időközben a fiúk is összebarátkoztak, közös grillezést tartottunk a minap. Nem vagyok egy nagy húsevő, de ez az osztrák grill kolbász megér egy misét...

Vicces grilles - Happy grilling

Készül a grill  krumpli... - Roasted potatoes...

Bécsi kolbisz és grill sajt - Viennese styled sausages and  cheese

Kedvencem a csicseriborsó saláta - My favourite: chickpea salad

8 év után most újra egy városban lakunk