5/31/10

Indiai előkészületek 2.

Ma lefoglaltam az összes szállást, teljesen meglepően minden zökkenőmentesen ment. De nyugtával dicsérd a napot...

Eszembe jutott, hogy akkor aztán most tényleg el kellene intéznem a vízumot, úgyhogy elővettem a pár hete kitöltött vízumkérőlapot. Gondoltam, biztos, ami biztos felhívom a nagykövetséget, hogy minden úgy van-e ahogyan a honlapon írták, mert a bécsi nagykövetségen érték meglepetések az embert. (Konkrétan azt a téves infót mondták, hogy holland állampolgár csak Hollandiában szerezhet magának vízumot. Micsoda hülyeség. Még jó hogy nem hittük el... Emberem viszont totál kibukott. Na de még hányszor fog. Komolyan mondom, készülök a teljes kiborulására.)

Hát persze hogy nem az van, amit írtak. A turista vízumot itthon 16000 Ft-ért vesztegetik, a vízumkérőlapot 2 példányban kell kinyomtatni, szerezni kell egy hiteles igazolást a bankodtól, hogy van napi 30 dollárnyi zsebpénzed az útra, valamint be kell csatolnod a repülőjegyed másolatát és 2 fekete-fehér útlevél képet. Na majd holnap meglátjuk. :) Már csak 27 nap Indiáig! Juhéjjjjjj....

5/27/10

Kismaci's winter session

I know - I know. I am a bit late with posting these photos. But the thing is that I only found them a couple of weeks ago. These photos were taken in Szeged, my hometown by the lovely, unforgettable grandmother of Kismaci, who passed away on the 13th February 2010. I miss her more every day...

smiling - as always

a bit tired

making the serious look

Indiai előkészületek 1.

Osztok-szorzok... Kevesebb, mint egy hónap van hátra Indiáig. Ugyan a vízum igénylést kitöltöttem már, de találni kellene egy napot, amikor elmegyek a nagykövetségre és teszek is valamit az ügy érdekében. A program-szállás előkészületekkel már megvagyunk, megvettük az Indián belüli repülőjegyeket is, mostmár aztán tényleg csak indulni kell.

Azért már most beszámolhatok némi tanulságról:

1. számú tanulság: A Lonely Planet Indiánál tényleg nincs jobb. Ha ezt az ember megfűszerezi némi blog olvasással (ki, merre-meddig, mikor és hogy csinálta, hol járt, hol aludt, mit nézett meg), akkor szerintem egészen jól fel lehet készülni.

2. számú tanulság: Legközelebb még a jegyvásárlás előtt egyeztetek "útitársammal" a körülményeket illetően. A végső konszenzust (én hátizsákos túrát, ő inkább luxus nyaralást szeretett volna) hónapokon keresztül tartó béketárgyalások előzték meg. És ez nem vicc!

3. számú tanulság: Néha egy nőnek is lehet igaza és igenis létezik női megérzés. Februárban elég sokat dilemmáztunk, hogy ázsiai körútra menjünk, vagy Indiába. Áldom az eget, hogy végül ez utóbbi mellett voksoltam valami csoda folytán... Peter még nem volt Bangkokban és baromira bánnám, ha most ezt ki kellene hagynia az ottani csihi puhi miatt. :) No és még valami. Végre valahára sikerült meggyőznöm, hogy ne bőrönddel akarjon már jönni, hanem kérjen kölcsön egy hátizsákot. :)

4. számú tanulság: Nyilván a nőnek is engednie kell. Jó, menjünk nemzeti parkba. Halkan megjegyzem, fennáll az eshetősége annak hogy a monszun nem csak minket, hanem a maradék tigrist is el fogja mosni, de legyen. :)

No és íme az útiterv:

2010. június 26 - indulunk! :)
2010. június 27-28 - Delhi
2010. június 29-30 - Sariska Nemzeti Park
2010. július 1-2 - Agra
2010. július 3-4 - Jaipur
2010. július 5-6 - Pushkar
2010. július 7-8 - Udaipur
2010. július 9-11 - Goa (Bombay-en keresztül)
2010. július 12 - hazamenetel! :(

A térkép :



5/12/10

Hétvége Linzben

Majális

Linzben minden évben megrendezésre kerül egy gocart verseny a Plus City nevezetű bevásárló központban. Az értelmét a versenynek még mindig nem sikerült megfejtenem, dehát tudjuk... kenyeret és cirkuszt a népnek. Szóval a lényeg, hogy lezárják a hétvégére az egész bevásárlóközpontot és átalakítják egy baromi nagy gocart pályává. Olyan nagy cégek csapatai neveznek be a versenybe mint a Pepsi, a Siemens, Sony Ericson, vagy a Strabag a Gooix. No és akkor... hajrá. Kijelölnek egy VIP részt, ahova csak a meghívottak mehetnek (na de azért azok is csak 85 millió féle-fajta karszallaggal, jelzem rettentően komikus), illetve jöhetnek az érdeklődők is, de ők csak a bevásárló központon kívüli pályákon folyó versenyt láthatják. Peter már hónapok óta készült, mert az egyik csapat tagjává választotta és ugye az ötlet nyilván adta magát, hogy akkor menjek én is vele. Sikerült találni egy tuti hotelt a központban, tehát a romantikusos-versenyzős hétvégéhez minden adva volt. Jól hangzik, nem? Én is teljesen oda voltam meg vissza, komolyan mondom, ennyire lelkesedni valamiért még nem láttam! Az én kedvemet meg az sem szegte teljesen , amikor a bécsi buszt majdnem lekéstem (áthelyezték a megállót a fradi meccs miatt), majd fel sem engedtek a buszra (a személyi igazolványom a kis fekete retikülben maradt- de ne kérdezze senki sem, hogy miért). Ezt követően 3 óra helyett 4 óra vonatozás után érkeztem meg Bécsbe. Hogy miért? Valaki ellopta a felsővezetéket egy szakaszon azt hiszem Tatabánya előtt... Na ezek után szótlanul telt az út egészen Linzig. Konkrétan nem voltam valami kommunikatív állapotban. :)

Szombaton Peter elment a csapatépítésre és gyakorolni, este már az új szerkóban jött haza. Hát baromi büszke volt. :) Mivel én nem akartam az egész napot a bevásárló központban tölteni, elmentem sétálni a városba. Szuper volt!!! Először is a sétáló utca egy sarokonyira volt tőlünk. Május elseje lévén kezdődött a felvonulás. Találtam egy nyitva lévő kávézót, ott megreggelizem. Aztán a főtéren áthaladva keresztülmentem a hídon egészen a Polgármesteri Hivatalig, majd felfedeztem a Majálist. Fenomenális volt. Annyira élveztem a fergeteget és szuper képeket csináltam. Ezek után elmentem az Ars Elektronika Centerbe, a Kunst majd a Landes múzeumokba... Szerintem fenomenális volt mind a három, leginkább az elektronikai tetszett. Tele volt interaktív foglalkozásokkal, szerintem legalább 3 órát töltöttem ott. Szerencsére Linz nem olyan drága mint Bécs, a belváros gyalogszerrel is bejárható és a napi jegy 15 Euró, amivel a múzeumok többségébe is bejutsz.


Szimpatikus tűzoltó ember :)

Késő délután visszatértem a szállodába, elkezdtem készülődni a vacsorára, illetve az azt követő versenyzőknek szervezett bulira. Időközben megérkezett Peter, de mint kiderült külön kellett volna vacsiznunk, így én inkább a szállodába rendeltem vacsorát a szobámba, ő pedig már csak a buli előtt jött vissza értem. Hozzáteszem, én jobban jártam mert az ő vacsorájuk elég béna volt.

Elég későn, kb. 11-kor érkeztünk a buliba, ami nem volt valami fergeteges, nem tudom, hogy a zene vagy a tömeg miatt? :)

Vasárnap már reggel indultunk a versenyre, mentek néhány gyakorló kört a kocsival, aztán beindult a nagyüzem. Este 8-kor lett vége az őrületnek, én pedig már mindenhol a benzingőzt és Red Bull szagot éreztem. :) Sajnos nem az ő csapatuk nyert, de azt mondta, jövőre is megpróbálja. A felszerelésnek pedig külön örülök, végre lesz mibe öltözni a következő farsangon...

Szerintetek minek fog öltözni a következő farsangon?

Éppen előz. Vagy talán előzik?!