Köln vagy Kölsch?
Csütörtökön munka után indultam a reptérre. Nevettem is magamon, mert bepakolnom nem sikerült, így a bőröndből majdnemhogy minden, de minden hiányzott. Ahogy csattogtam kifelé az irodából, még utánam szóltak a többiek, hogy már megint hova utazom? Hát igen, nem egyszerűek ezek a nemzetközi kapcsolatok... :)
Az első két napot Kölnben töltöttük, sétáltunk nagyokat, gyönyörködtünk a Dómban, a Ludwig Múzeumban és Picassoban, na és az üzletekben. :) Kicsit sajnáltam, hogy nem februárban jöttem ide, mert ekkor rendezik meg a Kölni Karnevált, amiről sokan nem tudják, de a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe! Nem viccelek, ezt a rendezvényt mindenki véresen komolyan veszi, rangra és korra való tekintet nélkül, szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik. Legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is. Még a gyerekeket is beöltöztetik...
A kölnivíz háza
Nagyon szuper volt a Glockengasse 4711... A rendkívül okos franciák, hogy könnyebben tájékozódjanak anno kitalálták, hogy Köln házait megszámozzák. Így kapta ez a hely a 4711-es házszámot, s vált később a világhírű parfüm, a Farina márkanevévé. Gyönyörűen felújították az épületet, egyszerűen szemet gyönyörködtető volt... Érdemes megnézni a kölnivíz történetét bemutató kiállítást és vásárolni (gatni) egy picikét.
Csokit?
Szerettem volna elmenni a Lindt (korábban Stollwerck) csoki múzeumába, amit 1993-ban nyitottak meg, de sajnos zárva volt... Pedig azt olvastam, hogy van egy baromi nagy csoki szökőkút, ahol naponta 200 kg csoki "folyik ki". És igen, enni is lehet...
Összességében nagyon jól éreztük magunkat, bármerre sétáltunk a Rajna-parton, minden tele volt kávézókkal, sörözőkkel, kocsmákkal, ahol hangosan szólt a jazz zene. Nem éreztem az embereken sem azt a tipikus szigorú, pontos, precíz tekintetet sem, sőt... Szorgosan kortyolgatta mindenki a Kölsch-ét (ez az a híres helyi sör) a kétdecis poharából. (De miért kétdecis?!)
Maastricht
Ha Hollandiára gondolok, picit mindig összeszorul a szívem: pár évvel ezelőtt majdnem jelentkeztem az Erasmus egyetemre Rotterdamba, hogy nemzetközi jogot tanuljak. (Hát igen, úgy tűnik, hogy ez a nemzetközi jog dolog visszatérő emlék az én életemben. :) A diplomaosztó után el is mentünk megnézni a várost, szuper helyen laktunk, tetszett a környék , a szorgos kikötő és Hollandia nyitottsága a jóra, a zenére, a bevándorlókra... Végül az egész terv meghiúsult és én azóta is szomorúan gondolok a tulipánokra és a sok-sok szélmalomra Kinderdijk-ben...
Köln nagyon közel van Maastricht-hoz, így az jutott eszembe, hogy ha már adott a lehetőség, itt is elidőzhetünk egy picit és sétálunk egyet a Maas partján. Maastricht hallatán szerintem sokaknak csak az 1991-es szerződés jut eszébe, amellyel létrejött az Európai unió. De azért van más is ebben a kb. 120 000 főt számláló városban: bevásárlóturizmus lányoknak, karnevál, a Miasszonyunk Bazilika és sok-sok kulináris élmény... Nagyon szép volt az idő, amikor megérkeztünk, így az egész napot ellógtuk: egyik kávézóból a másikba mentünk, napoztunk a téren és hazaindulás előtt vásároltunk is.
Hát, így telt el ez a hosszú hétvége, amit egy cseppet sem bánok. Kis szépséghibája a dolognak, hogy idő hiányában haza nem sikerült mennem, így hétfőn ugyanazzal a bőrönddel érkeztem be a munkahelyemre, amivel távoztam előző csütörtökön. :)
0 comments:
Post a Comment