Showing posts with label Bécs. Show all posts
Showing posts with label Bécs. Show all posts

10/3/11

Almdudler Trachtenparty


Click on the comments button to read the post in English!

Múlt héten részt vettünk  az Almdudler "Trachtenparty" névre keresztelt hatalmas buliján itt Bécsben. A dologról annyit kell tudni, hogy az osztrákok minden évben sort kerítenek egy kis ünneplésre, felveszik rendes népviseletüket, lányoknak dirndl, fiúknak lederhosen dukál. Nincs kivétel, mindenki benne van a beöltözősdiben. Ideje volt nekem is integrálódnom hát ( tavaly megtagadtam a részvételt amikor megláttam a ruhákat). Komolyan mondom, az elmúlt hónapok legjobb bulija volt. Idős, középkorú, fiatal mind együtt ropták a gyönyörűen feldíszített bécsi városházán. Több mint 3800 vendég volt, hatalmas helységekm no és nagyon sok féle zene szórakoztatta a közérdeműt... mi hajnalig az apré ski sátorban vígadoztunk a barátainkkal, felejthetetlen élmény volt.  Aki Bécsben jár jövő ilyenkor, ki ne hagyja...
További részletek itt.



3/1/11

Közeleg a vég!? - Troubled sleeper

Click on the comments button to read the post in English!

Mostanában megint nehezen alszom el (a post írásakor hajnali 1 óra van), ezért arra gondoltam, hogy a forgolódás helyett ezentúl igyekszem hasznosan eltölteni az időt és írni fogok. Bizony ám, mindenről, ami eszembe jut.

Hihetetlen egyébként milyen gyorsan telik az idő... Mintha csak tegnap lett volna szeptember, amikor is Hollandiába költöztem, de tény, hogy máris márciust írunk (még ha az időjárási viszontakságok mást is diktálnak).

A harmadik blokkot gyűröm éppen az egyetemen - ami mellesleg úgy néz ki most, mint valamiféle koncentrációs tábor, mert minden létező fát kivágtak és hatalmas építkezésekbe kezdtek -, átlagban heti 15 órám van. 3 kurzust követek: EU állampolgárság, EU jogvédelem és EU közös piac. Mindhármat imádom, sikerült végre olyan órák mellett kikötnöm, amik tényleg lefoglalnak. A tanárokkal is kialakult már egyfajta jó kapcsolat, már személyesen ismernek mindenkit... Csütörtökön le kell adnom a szakdolgozat témámat, ami nem lesz más, mint a rendőrségi és nyomozati együttműködés az EU-ban. Sok érdekes dolog lesz  egyébként benne az Europol-tól kezdve az Európai Elfogató Parancsig. Március második hetében kezdődnek a vizsgáim (atya ég, már csak két hét és semmit nem tanultam még) a hónap végére végzem és irány Bécs egy hosszabb lélegzet erejéig.

Mindeközben persze erőssen foglalkoztat, hogy mihhez fogok kezdeni ezen a nyáron? A szakdolgozatom júniusig le kell adnom, tehát marad két hónap üres járat. Mondjuk nem volna rossz, ha beadnám a derekam végre és befejezném a jogi szakvizsgákat otthon, de ehhez egyszerűen nem érzem az indíttatást (valaki győzzön meg, de komolyan hogy nekiálljak a kánikulában!). Kereshetnék egy érdekes szakmai gyakorlatot is Hollandiában vagy Brüsszelben. Pénzt ugyan ritkán fizetnek, de legalább megteheted az első lépéseket a szamár létrán... Nos? 

No és akkor a nyaralást még nem is említettem. Ezen a nyáron sem a pénz, sem az idő (pontosabban jobbik felem ideje) nem ad helyet  nagyobb utazásnak, így sürgősen találnunk kell egy fiatalos és romantikus helyet 5 napra. Megmondom őszintén, évek óta először... én bizony a Balatonra vágyom.


12/15/10

Summa summarum


Hága... Hmmmm...
Lassan egy hónap is eltelt az utolsó bejegyzésem óta, szóval adós vagyok én sok mindennel... tudom ám, tudom. De a késedelemért cserébe íme egy jó ajánlat: lesz két bejegyzés is, az egyikben - azaz most - írok a jelenlegi helyzetről, a másikban pedig mesélek a 2. számú delegációról, Melinda  batárosném látogatásáról.

Szóval .... Nem egészen egy hónappal a vizsgáim után megkaptuk az eredményeket is. A jegyeim a szivárvány minden színében pompáznak: 6, 7 és 8 (magyar osztályozás szerint 2, 3 és 4). Hogy elégedett vagyok-e? Nyilván nem fogom megveregetni a saját vállam a 2-esért, de azt kell, hogy mondjam, hogy abszolúte a középmezőnyben vagyok, elég sokan megbuktak. Az esszéimre is egész jó jegyeket kaptam, no meg jár hozzá külön értékelő lap, amin a tanár ellát néhány jó tanáccsal, miben kell fejlődnöd. Ebben a blokkban összesen hat esszét kell megírni, illetve egy prezentációt is kell tartani, de én szerencsére elég előrelátó voltam és a Bécsbe utazásom előtt meg is ejtettem a dolgot. :) Az az érzése az embernek, hogy sosem hagyják békén, karácsony előtt még meg kell írni egy szösszenetet a Világkereskedelmi Szervezet vitarendezési eljárásáról. Kínai, igaz? :(

A fotós kurzus tök jó, sok új trükköt tanultam már meg és a tanár is bámulatos. Eddie Seesing-nek hívják egyébként. Kérdeztem tőle, hogy hogy lett belőle fotós? Tudjátok, mit felelt? Eredetileg adó jogra specializálódott jogász volt, de egy nap felállt az asztal mellől és azt mondta, hogy elege van az unalmas munkájából és ő inkább megtanul fényképezni... Na miből lesz a cserebogár?

Kár, hogy többségében holland diákok vannak, akik néha elkezdenek hollandul diskurálni. Ez irtózatosan idegesítő... Írtam már egyébként, hogy a kínai-holland diák egyesület januártól ingyenes mandarin nyelv kurzust indít? Én is jelentkeztem, reméljük jó lesz. Persze franciára is szeretnék majd járni, de ahhoz valahonnan még elő kell teremteni 300 Eurót a tandíjra. :) No és a legfontosabb, a helyi ELSA szervez egy tanulmányutat Izlandra!!! Persze mind be vagyunk sózva és Reykjavikról meg a  gejzírekről álmodozunk... oh....

Visszatekintve, egyébként azt kell, hogy mondjam, november hónapom maga volt a tébolyda: két hét leforgása alatt minden rossz megtörtént velem, amit csak el lehet képzelni. Felmondtak az otthoni lakásom albérlői, itt úgy tűnt, hogy nem lesz hol laknom decembertől, a régi munkahelyemen befagyasztották a  bónuszomat, majd ellopták Holiday-t. Voltak napok, amikor azt hittem ez a vég! Ezt követte a "többé nem érdekel semmi" állapot, majd egyszerűen megoldódott minden. A régi albérlők találtak egy újat (ezúton is köszönet  jár érte), Rotterdamban egy emelettel feljebb költöztem, a volt főnököm közbenjárt a bónusz dologban, Holiday helyett pedig találtunk egy másik biciklit.

Vannak napok egyébként, amikor számot vetek az itt eltöltött idestova 4 hónapomról. Kétségtelenül megérte ide költöznöm, hiszen szuper az oktatás, de azért vannak nehéz pillanatok. Ezeken művészet túllendülni és másnap a legszebb mosolyodat elővéve azt mondani hogy " én bizony nem adom fel."

December első hétvégéjén szerencsére engedélyezhettem magamnak egy kis luxust és elkísértem jobbik felem Bad Shallerbach-ba. Mivel viszont csütörtökön érkeztem, még arra is volt időm, hogy találkozzam egy nagyon régi barátnőmmel, akit már évek óta nem láttam. Nem régen tudtam meg, hogy időközben férjhez ment és Bécsbe költözött. Beültünk egy hangulatos kis étterembe, a Café Milo-ba  a Museums Quartier-nél, itt ettem életem legfinomabb sütőtök krémlevesét. Hazafelé benéztünk még a karácsonyi vásárba is, megittunk némi forralt bort... Hiába is, nincs jobb, mint Bécsben adventezni.

Bad Shallerbach-ba egyébként azért mentünk, mert volt egy kutya kiállítás, amit Peter munkahelye szponzorált.  Szerencsénkre ott "kellett" tölteni a hétvégét... Hát, fájdalmas egy dolog volt egész hétvégén szaunázni és végigenni a svédasztalt, majd kipukkadtam. :) Most viszont eldöntöttem, hogy  koplalok, legalább egy hétig. :)

U.i. a karácsonyt itt töltjük, Peter családjával. Kérdezték, hogy szeretnénk-e valamit sütni vagy főzni? Én mostanában folyton anyukám petrezselymes  fasírtjáról és főzelékekről álmodozom, ezért a fejembe vettem, hogy egy kis hazait, vagyis beiglit fogok sütni. Ha valakinek van használható receptje, akkor azt nagyon megköszönném... sütés terén sajnos nem jeleskedem!

2/9/10

Mit is szeretek én Bécsben?


Szeretem azt a régi, fűtött villamost. Ha kell, várok is a megállóban csak azért hogy egy ilyenre szállhassak fel.


Szeretem a Naschmarkt-ot. Tele van friss, különleges árukkal, éttermekkel, reggelizőkkel. Ha pedig tovább sétálok a bolhapiac 'részlegre', találkozhatom sok-sok, a volt Jugoszláviából áttelepült emberrel és gyakorolhatom a szerb nyelvet, ami nyilván nagyon döcög, de mégis olyan jó... Ilyenkor mindig Szabadkára gondolok, és a buvljak-ra.


Szeretem a cukrászdákat , a masnit és a finom kávét... és persze szeretem a Museum Quartier-t. Akár napokat is el tudnék itt tölteni.

Szeretem a Cafe Berg-et. Véletlenül találtuk, annál örömtelibb és hangulatosabb volt...


Szeretem Hello Kitty-t. Habár ő egy cica, de hősiesen tűri a társaságom és velem tanul. Kivéve, amikor a fürdőkádban ül... Vagy alszik... Elbújik... Rosszalkodik...


Szeretem a türelmet. Itt még soha senki nem jött nekem a metrón, vagy nézett ferde szemmel rám. És végül szeretem a kreativitást, ami csak egy saroknyira van tőlünk.

1/12/10

Már megint Bécs!

Tudom-tudom... Lassan minden hétvégét itt töltök...:) Múlt hétvégén Zitus is kijött velem, mert Peter csak vasárnap érkezett haza Ausztráliából. Mivel Zizz szokás szerint nagyon kis precíz volt és máris megírta az élménybeszámolót ezért élek a lustasági indítvánnyal és belinkelem ide. Zizz igazán jó utastárs. :) Egyébként nagyon szuper hétvége volt, múzeummal, főzéssel és csavargással. A legjobban pedig azt élveztem, hogy mivel a bolhapiac tele volt a volt Jugoszláviából áttelepült árusokkal, picit tudtam szerbül is gyakorolni.

1/2/10

What I have been doing lately?

Two words: not much. Lazing most the past weekends in thoughts I have no control over or watching TV, reading books also taking nice walks in beautiful Vienna with my colleagues Who came to visit us for a day. As many Hungarians know starting at the end of November lasting till Christmas Day you can find Christmas markets on each and every corner of Vienna. The small huts are full off with potential handmade Christmas presents, food and the most important: hot punch and wine. The biggest one is at the Vienna City Hall. So basicly this place is the most popular one among tourists in these days, but we also visited Hofburg, the Spanish Riding School, the Naschtmarkt, St. Stephen's Chatedral and the Hundertwasser House. It was so much fun to become a tour guide for a day even if we got lost a couple of times...

Click here for some photos of Vienna

12/27/09

Irány a cirkusz!

Romantikusos asztalterítés a Palazzoban

Körülbelül 6 éves lehettem, amikor apukám gondolt egyet és beültette Öcsi Urat és engem a barna Wartburgba, majd felpöfögött Budapestre csupán azért, hogy elvigyen minket a híres-neves Fővárosi Nagycirkuszba... Szuper volt, láttunk bohócot és idomárt, na meg mindenféle akrobatákat...

El sem tudom mondani, milyen izgatott lettem, amikor megtudtam, hogy újra cirkuszba készülünk Peterrel. Ezúttal viszont egy picit más cirkuszról volt szó. A helyet úgy hívják, hogy Palazzo, több európai városban fellelhető, többek között Bécsben is, mi ide mentünk. Az ötlet szerintem zseniális: ötvözték a vacsorát a cirkusszal és létrehoztak egy gourmet színházat. Aki ide látogat el, az nem csupán egy valódi cirkusz sátorban találja magát körbevéve bohócokkal, artistákkal és zenészekkel, hanem elfogyaszthat egy kellemes vacsorát is, hihetetlenül pazar körülmények között.

Sajnos a cirkusz előtti hétvégén sikerült bevágnom egy hatalmas fagyikelyhet a nagy mínuszokban és kicsit ki is fáradtam a Zebegényi búcsúbulin, így elég ramaty állapotban készültem a cirkuszra, de a fekete kisestélyimről akkor sem voltam hajlandó lemondani. (És természetesen a fagyikelyhet is újra megenném az utolsó falatig!)

Pontban műsorkezdésre érkeztünk meg a Palazzoba, ami nem volt egy szuperjó ötlet. Asztal társaink, egy helyi magazin menedzsere (akitől a jegyeket kaptuk) és barátai addigra már jól belakmároztak a házi péksüteményből és zseniális fűszervajakból, így nekünk már csak egy picike maradt, de megbocsájtottunk. :)

A show témája nem volt más, mint egy idősödő és magának természetesen gazdag férjet kereső hölgy (Lillianne Montevecchi) vonatos utazása Isztambulból Párizsba. Az út során mindenféle kalandok történnek meg vele és érdekesebbnél érdekesebb emberekkel találkozik: holland zsomblőrködő tangótáncosokkal, orosz erőművészekkel, eszméletlenül vicces vándorcigányokkal és Mata Harival (kézen egyensúlyozó artista). Azt előadásokat között pedig vacsorát szolgálnak fel. Előételként kuszkuszt és falfelt kaptunk, ezt követte a lazac, amit paradicsomos káposzta ágyon tálaltak (miért???). Főételként marhahúst szervíroztak majonézes torma salátával, a desszert pedig isteni csoki szuflé volt vanília fagyival.

Megmondom őszintén, a vacsora nem volt fogamra való (kivéve a desszertet és a házi péksütit). Az ételek egytől-egyig gyönyörűen voltak szervírozva, de ennél én már sokkal jobbakat is ettem.
Szóval az ételekért nem sírunk, de a hangulat, az asztal társaság, és a műsor annyira jó volt, hogy azt hiszem ide újra és újra szeretnék visszamenni...


11/2/09

Vienna and Baden

There are several things to do in Vienna: you can go shopping to Maria Hillfer strasse, spend a day in the Prater Amusement Park (don't miss the Big Wheel) visit the St. Stephan's Cathedral and the Schönbrun Castle or simply taste the lovely hot wine...

However all we wanted Saturday night was to spend a special night out and hit the Jackpot in the Grand Casino, Baden. :) It is not hard to guess what happened next: we played all our money. Nor the armbandit, neither the rulett helped. (It seemed to be nearly impossible to predict where the ball would land...) We really had a great time and enjoyed it a lot but I still can't get over why I didn't play my lucky number???

The Leopold Museum

Edward Munch: The scream

To do something 'useful' we visited the Leopold Museum at te Museum Qarteer on Sunday to see the exhibition called 'Edvard Munch and the Uncanny'.The exhibition contains works ranging from the late 18th century (Piranesi, Goya's Caprichos) up to the early 20th century. It costs just 10 Euros and there is a discount available for students under 28. The collection is well hung, with lots of space to see things properly. All of the signs are in English as well as German and I saw some hungarian people walking around! :) There are several other exhibitions during the year so it is always worth to go there.