1/30/12

A második hét után

Jöttek itt a reklamációk kérem, hogy nem írok és nem is fotózom, szóval most igyekszem pótolni a lemaradást. Mostmár tényleg minden kártyám megvan, mindenhova beléptettek, mindenhova bejutok... csak tudjam észben tartani a helyeket.  

Egyetem: tényleg hatalmas, és még egy hét után is megesik, hogy nem igazán tudom merre is szeretnék menni. Ebben ugye sokat segíthet az egyetemi busz, ami összesen 5 vonalon közlekedik és nagyjából mindenhova el lehet jutni vele. Reggelenként még látok diákokat rajta (leginkább kis "árva" nemzetköziek, mint én, ezért nincs kocsijuk), este viszont 6-kor majdnemhogy az egyetlen társalkodó kisasszonya vagyok a buszsofőrnek. Hiába is, Texasban olcsó a benzin és mindenhova kocsival járnak még a diákok is. Ez tömegközlekedés szempontjából abszolute nem jó ugye, hiszen nincs egy éjjel-nappal üzemelő és mindenhova elrepítő texas-i BKV, de legyen gyógyír, hogy építik a metro rail vonalat, és talán egy éven belül már közvetlenül be lehet jutni  az egyetemről a városba. Csütörtökön egyébként tettem egy tömegközlekedős próbát, találkoztam valakivel a Hermann parkban. Teljesen egyszerű  volt odajutni. Az egyetemen felszálltam a 30-as buszra, bementem a Houston Downtown TC-ig, ott átszálltam a Metro rail-re és 5 megálló után már a Houston-i állatkertben tekeregtem. Mindez 35 perc alatt, összesen 2.5 dollárból. Kinek kell itt kocsi?! Mikor visszaértem és nagy boldogan elmeséltem a lakótársamnak és a barátnőinek hogy milyen egyszerű is volt bejutni a városba, úgy néztek rám mintha valami bajom lenne. Miért utaztam én 35 percet amikor kocsival csak 20, hogyan bírtam a nagy meleget (csak 22 C van?!), voltak-e furcsa emberek és koszos volt-e a busz? Hát most mit mondjak. Igen, voltak furcsa emberek a buszon, de senki sem akart megharapni. Nemúgy mint alkalmasint a BKV-n, vagy a párizsi metrón... A busz maga egyáltalán nem koszos, megy a légkondi és még az is ki van írva hogy melyik megálló jön. A light rail pedig totál tiszta és vadiúj, nem csak "furcsa" emberek használják, hanem bizony frissen vasalt öltönyösök, diákok és családok is. Mint kiderült, a lányok közül még soha senki nem használta a tömegközlekedést. :) Megígértettem velük, hogy egyszer közösen is elmegyünk...

Kutatás: elkezdtem megfogalmazni a kutatási tervem (ne kérje senki, hogy leírjam, mert ez egy-két elvetemült környezetvédőn és rajtam kívül aligha lesz érdekes bárkinek is), kicsit még nyűglődöm az írással és a fogalmazással. Bele kell jönni, fél éve már hogy leadtam a szakdogám.  
Utazás: Megvannak a repülőjegyek, a tavaszi szünetben irány a nyugati part. Kicsit izgulok, remélem lesz időm rendesen megszervezni az utat. Amint visszajövök, lesz még egy pár napos kirándulás is. Évente megrendezik a Fulbright Enrichment Seminar-t, ami mindig más és más témakört dolgoz fel. Még nem tudom hogy melyik városba és mikor küldenek, de nagyon várom. Mindenki azt mondja, hogy nagyon jók ezek a szemináriumok és egy csomó érdekes embert ismerhetsz meg a világ minden tájáról. 

Szórakozás: mert ugye erről is essen szó... Az első hét után Sugarland-be mentünk vacsorázni. Ez a Houston-tól mindössze 20 mérföldre lévő város az 1800-as években idetelepített cukorültetvényekről kapta a nevét. Egy hatalmas outlet-szerűséghez mentünk, ahol a török srác javaslatára egy gyönyörű török étterembe ültünk be hogy jól megtömjük a bendőnket. Ezen a héten az Egyetemi Operába mentünk Cilivel a magyar lánnyal és Rodrigezzel, aki szintén PHD-zik, csak ő éppen politológus. Nagyon-nagyon jó volt, bár kicsit furcsa hogy angolul énekeltek.  Ezután az egyetem egyetlen szórakozóhelyére ültünk be. Teljesen kultúrált volt! Én egy pohár fehérbort kértem. Na, amikor megláttam, hogy egy nagy dobozt húz elő a csapos a hűtőből és abból önti, akkor jót nevettem. Állítólag kaliforniai- jóféle! Na és nagyon édes! :)

Jövő héten megint jelentkezem, addig is íme néhány kép az egyetemről.

Cullen Oaks kert
Cullen Oaks Kert (a szobám előtt)
Tudunk grillezni is :)
Saját postaládád van a Cullen Oaks-on, teljesen odavagyok
Egyetemi rendőrség :)
Cambridge Oaks - itt van medence is :)
Cougar's Place, tavaly Cili itt lakott
Cougars Place- miután lerombolták, hogy újra építsék
Egyetemi stadion - tavaszig nincs meccs
Welcome cougar fans! Az egyetemi stadion bejárata
Egy a sok buszmegállóból
Újrahasznosítunk I.
Újrahasznosítunk II.
 Az egyetem legelhagyatottnak tűnő épülete, ahol állítólag az építészek szoktak modellezni?!
Az épület közelről
Ide jövök minden nap:)
Központi könyvtár- jó DVD-ket lehet kölcsönözni
A központi könyvtár este :) (source: wikipedia)



1/19/12

Ügyintézés - Getting things done

Source: Emilio Labador (Flickr)

Click on the comments button to read the post in English!

Pár nappal az érkezésem után még javában megy az ügyintézés. Tegnap beregisztáltattam magam a nemzetközi irodában, majd próbáltam megszerezni a Cougar Card-ot. Ez gyakorlatilag az egyetemi multifunkcionális igazolványod, amivel nem csak igazolod magad, hanem ezzel fizetsz,  kölcsönzöl a könyvtárból és jutsz be a sport központba. Nahát mondanom sem kell, hogy hiába az egész napos kutyagolás (egyszerűen akkora az egyetem és néhány helyen olyan átláthatatlan) nem sikerült megszereznem a kártyák legtutibbját. Történt ugyanis, hogy diák státuszba regisztáltak először a nemzetközi irodán kutató helyett, ha viszont diák vagy, akkor nincs kártya amíg fel nem veszed az óráidat. Azért a program igazgató (aki a következő hónapokban anyám helyett anyám lesz) nagyon rendes volt. Megmutatta a szobámat, amit egy kínai és egy koreai kutatóval fogok megosztani. Kicsi és sötét, de az enyém, majd valahogy otthonossá teszem.

Estére pedig szerencsére sikerült elintézni, hogy "student" státuszom "person of interest"-té változzon  (inkább mint a persona non grata, ugye?). Ma reggel csak be kellett sétálnom a Cougar irodába, beállni a fényképezőgép elé, és 10 perc múlva már távoztam is, kártyával a kezemben.  Ezt követően már itt, a  Jogi Karon kezdtem, éppen a könyvtárból írok. (Azért nem a szobámból mert elfelejtettem hol van és nem akarok egyből kérdezősködni. :)) Holnap egyébként megyünk egy előadásra, ott találkozom a többiekkel és majd valahogy elviccelem ezt a szoba keresés dolgot.


Jaaaaa... és nem fogjátok kitalálni hova megyünk márciusban!!!! Naná hogy rodeóra! :) A jogi kar szervezi. Sürgősen szereznem kell valami jó kis cuccot. Pamela a Dallas-ból mindig olyan jól öltözött, ő volt a kedvencem. Na és nektek?




1/16/12

Megérkeztem Houston-ba - Arrived in Houston

Source: simplybetrue - Flickr

Click on the comments button to read the post in English!

Üdvözlet a 16 fokos Houstonból! Tegnap egy jó kis 11 órás repülőút után megérkeztem Houstonba. Egy önkéntes várt rám, aki elvitt az egyetemre, segített becsekkolni a szobámba és még vásárolni is elvitt. Ez nem csak azért volt jó, mert megspóroltam egy baromi drága taxit, hanem azért nem hagytak egyedül az intézkedéssel. A koleszba elvileg nem lehet bejelentkezni a hétvégén, ezért le kellett hívni egy aszisztenst, elmagyarázni hogy mi merre meddig... Megnyugtató érzés volt, hogy volt velem valaki, aki segített volna ha baj van.  Szerencsémre egy másik Fulbright-os lány felajánlotta hogy amennyiben nem jutok be a szobámba akár nála is alhatok, így az utcán alvás már nem fenyegetett. 

Az egyetem területe egyébként hatalmas, ekkorát még nem láttam... Minden van amit szeretnél, atlétikai pálya, hatalmas sport centrum, kiállító terem, gyorséttermek, kávézók, menza...  Én a Cullen Oaks-ban lakom, itt egy kb 60 nm-es  lakást osztok meg egy nigériai lánnyal. Van egy nagy konyha és nappali, mindkettőnknek külön hálószoba és mellé fürdő. Megmondom őszintén, nagy megkönnyebbülés hogy megvan a saját kis vackom és nem kell osztozkodni a fürdőn, na és hogy a konyhában van mosogatógép! Ma minden zárva, mert Martin Luther King napja van, így holnap kezdek a professzornál. Kicsit izgulok is.
Ha kimerészkedem, majd csinálok ám képeket is. De azért most még jó egy kicsit itt, biztonságban a szobámban! :)



1/8/12

Már csak egy hét - It is just a week away

Click on the comments button to read the post in English:)

Az elmúlt év igencsak mozgalmasra sikeredett. Éltem Hollandiában, aztán tavasszal Bécsbe költöztem, (tavasz plusz Bécs=mennyország) befejeztem a szakdolgozatomat (Uramatyám, néha úgy éreztem sosem jutok a végére!), majd végre lediplomáztam. Utazgattam is: elmentem a Benelux államokba a tanulmányi útra, Malayziában ünnepeltük a harmadik X-em, és volt egy szuper hosszú hétvégénk Barcelonában. Most pedig a helyzet az, hogy jövő héten megint elindulok. Az úticél  ezúttal pedig nem más, mint a csípős Dél-Nyugat! A Magyar Fulbright Bizottságnak és a Houstoni Egyetemnek  köszönhetően  Houston-ban  fogok eltölteni 6 hónapot. A jogi karnak van egy Környezetvédelmi, Energia és Természeti Energiaforrások Kutatási Központja, én pedig itt fogok kutatni a mentorommal. Hihetetlenül izgatott vagyok, hiszen Fulbright-osnak lenni nem csak megtiszteltetés, de igazi kihívás is, amit bizony állni kell.

Van azért jó hír is. Ha minden jól alakul, jobbik felem meglátogat a tavaszi szünetben, bérelünk egy verdát és nekivágunk a Nyugati partnak.  Jól hangzik, igaz?