Holnap lesz az első vizsgám!
Utána kedden, csütörtökön és szombaton is megmérettetem magam! :)
Akinek eszébe jut, gondoljon rám. Tudjátok, mint Micimackó...
11/4/10
10/22/10
Potenciális munkavállaló
 |
| A képen kedvencem, a stroopwaffel, ismertebb nevén kalória bomba |
A hatékonyabb munka miatt egyébként csoportokba rendeződtünk. A miénk elég színes, van benne egy mexikói és egy svéd lány, egy etióp srác és én. Mindenki felkészül egy témában és elmagyarázza a többieknek. Nem mondhatnám, hogy nagy hatásfokon égünk, vannak még kezdeti nehézségek, mert ketten a csoportból olyan akcentussal beszélnek, amit nagyon nehéz megérteni. Ezt nem valami rosszaló kritikának szántam, mindannyiunknak van mit fejlődnie! :) Remélem, hogy hamar hozzá fogunk szokni egymáshoz és nem lesz gond. Akcentus ügyileg pedig elhatároztam, hogy a következő blokkban felveszek majd valami órát, ami jó lesz a kiejtés és az angol érvelés csiszolására. Jaj, digitális fotó szakkörre is szeretnék beiratkozni! Csak 90 Euro és végre megtanulnám normálisan használni a gépem. A francia órákról most nem beszélek. Történt ugyanis, hogy a Francia Intézet csak januárban indítja a következő tanfolyamot. Az egyetemen persze még színjátszó szakkör és gitár óra is van, bezzeg idegennyelv oktatás nuku.
Ha pedig már az egyetemnél tartunk... A múlt héten állásinterjún voltam. :) Egy amerikai írtó helyes PhD-s fiú tartotta, konkrétan zavarba is jöttem egyszer - kétszer :), szörnyű. A menedzsment tanszéken megy egy kutatás, ami a nemzetközi magánjoghoz kapcsolódik és ide kerestek egy jogi aszisztenst. Elküldtem a jelentkezésem hátha alapon és na tessék! :) Heti egy nap nyolc órában, számításaim szerint minden levonás után lesz kb. 150-200 Euro zsebpénzem. A biztonság kedvéért kiraktam egy hirdetést, hogy takarítást vállalok. Minden cent jól jönne, jó volna néha egy finom pizzát venni vagy moziba venni. Ruhákra nem gondolok. Már semmire sem gondolok, csak a legszükségesebbekre.
Kemény dolog ez a diák lét, az egyetlen dolog ami vígasztal az az, hogy a holland lakótársaim egyáltalán nem néznek rám rossz szemmel anyagi helyzetem miatt, ugyanabban a cipőben járunk. Egyébként imádom őket! Hétfő esténként együtt főzünk (ezen a héten tegnap történt a dolog, összesen hatan voltunk, mert mindenki hozta a pereputtyát) és annyit nevetünk, hogy csak na. Hiányozni fognak, ha elköltözöm, máris a szívemhez nőttek.
Ügyintézésben is élen jártam, Tamásnak - egy szintén magyar srácnak - köszönhetően elintéztük a BSN számom és nyitottam egy bankszámlát. Szabad az út a munkavállalás előtt, juhéjj! A nagy eseményt Dimitri's Boterhammen-ben ünnepeltük meg egy finom kávéval. Ha majd jön hozzám picinyke magyar küldöttségem, mindenképpen szeretném elvinni őket ide. Iszonyatosan guszta a hely (na meg drága is), dehát mi nem? Majd elfelejtettem, levezetésképp elmentünk a Piekfijn-be, ami egy használt bútor és ruha üzlet. Olyan szuper és mellesleg vadiúj bőrcsizmát turiztam mindössze 5 Euróért, hogy a suliban mindenkinek leesett az álla, juhéjjj....
10/18/10
Maasluis!
Tegnap holland látogatóim akadtak, hoztak egy hatalmas csokor rózsaszín rózsát, majd magukkal vittek egy kis kirándulásra, Maasluis-ba. Elég szép idő volt (félve írom le, mert ha ilyet mondok, tíz perc múlva garantáltan esik) és a várost is nagyon szépnek találtam gátakkal és zsilipekkel együtt:) Ma reggel jöttem csak rá, hogy a helynek van egy magyar testvér városa, Hatvan! Na milyen kicsi a világ? Sajnos nem sikerültek valami jól a képek, nem tudom mi van velem, dolgozom az ügyön!
 |
| Nagy a forgalom a Maas folyón, innen csak 10 km a tenger |
 |
| Nelleke, hahaha |
 |
| Nagyon cuki volt, sajnos nem fogott semmit (papája közben a kocsiban ült és várta) |
 |
| Nincs két egyforma ház |
10/15/10
Dare me!
 |
| A dare me első számú áldozata, Holiday |
Elutazásom előtt Edi és Szandra beugrottak hozzám pakolni (értsd: evés és még több evés, majd ezt követően némi sírás), majd megleptek egy búcsú könyvvel (Murakami Haruki: Kafka a parton) és egy dobozzal, amiben cetlikre írt feladatok vannak. Elvileg minden héten húznom kell egyet és teljesíteni az adott feladatot. Tegnap kivettem hármat, hogy bepótoljam csúfos lemaradásom.
Kezdjük a legkönnyebbel, íme dare #1:
"Ma próbálj meg elengedett kézzel biciklizni. De csak óvatosan! Ha sikerül, számolj be róla, ha nem, az sem baj. Csak nehogy eless!"
Jelentem, megpróbáltam a dolgot és a városi könyvtár előtti egyenes szakaszon körülbelül 3 másodpercig sikerült kormányzás nélkül süvítenem. Sajnos a bátorságom csak eddig tartott, de majd megkérdezem a fiúkat hogy lehetne hatásosan gyakorolni. Mindenekelőtt viszont szerzek egy pumpát. Totál lapos a kerekem és így egyre nehezebb tekerni...
Temporary home/átmeneti otthon
Többen kérdeztétek, hogy milyen helyen lakom? A válasz az, hogy szééééép helyen! :) Na de komolyra véve. Rotterdam óvárosi részében, Delfshaven-ben. Itt nagyon sok régi épület van, amit nem bombáztak le a II. világháborúban, így errefelé sétálva tényleg romantikusan érezheti magát az ember. De azért nagyon elkószálni nem kell! Tőlem 2 km-re már a gettó vár...
Rotterdamban egyébként a bérleti díjak irdatlan drágák. A Stadswonen, az egyetem ingatlanközvetítő maffiája (én csak így emlegetem) heroin árakon ajánlgatja a szobákat, ezért a pénzért otthon már budai luxus vár panorámával. Vannak évfolyamtársaim, akik 600-700 Eurot fizetnek egy fele akkora szobáért, mint ahol én lakom, ami ráadásul elég bénán van berendezve. A kaució pedig kötelező és nem lehet lelakni. Ezért, aki teheti, annak azt ajánlom, hogy kezdjen neki időben a lakás/szoba keresésnek, megéri. Én már júniusban nekiláttam a dolognak, sikerrel is jártam: 380 Euroért bérlem a szobámat, amit a Kamernet-en találtam. Van még egy rakat honlap egyébként, de szerintem ez a legjobb és legolcsóbb.
No és mi van az árban?
No és mi van az árban?
- két hihetetlen jófej holland lakótárs akikkel Hétfőnként együtt főzünk,
- egy hatalmas lakás, közös konyhával, nappalival fürdőszobával és WC-vel,
- minden rezsi költség internettel és UPC-vel,
- Tiger, a házi kedvenc.
Az én szobám a legnagyobb, viszont a lakótársaimnak a hálószobájukon kívül van egy-egy tanuló szobájuk is. A lakásnak 2 hátránya van, de ezek számomra elenyészőek:
1. nem tudok beregisztrálni ide mint lakos, mert a lány, akié eredetileg a szoba, megtartotta bejelentett lakcímeként;
2. 6,5 km-re van innen az egyetem (a Google maps mondja...) bringával széliránytól függően 25-30 perc kényelmes tempóban, a buli körzet kb. 4 km. Tehát éjjel nem működik a sétáljuk haza ittas-bódult állapotban megoldás, de ugye erre vannak a kedves egyetemista szomszédok, akár együtt is lehet tolni a biciklit. :)
No és íme néhány kép a környezetemről... habár a szobás képeket nem én csináltam! A háló részről készültek nagyon bénák, inkább majd lefotózom én...
 |
| Alattunk az olasz pizzéria, hétfőn és kedden csak 5 Euro a pizza... |
 |
| Romantikus kanális tőlem egy saroknyira |
 |
| Nappali - azóta már saját DVD lejátszós tévém is van! Mindig is ilyenre vágytam! |
 |
| Tanuló sarok |
10/11/10
Rendkívüli jókedvben
Komolyan mondom, már a sorok leírása is boldoggá tesz! Múlt héten csak nyomokban esett az eső, többször még a Nap is kisütött (igen, ez itt nagy szám) és szerdán átestünk a Moot Court, azaz szimulált tárgyalás házi megmérettetésén az egyetemen. Heti adag stressz letudva! Peter csütörtök este jött és köszönhetően a jó időnek mindenre volt időnk: vásárolni, kicsit kirándulni, szocializálódni és Tiger-t sétálni vinni.
 |
| Ez a kikötözős opció nem igazán tetszett neki, de Zizz kedvéért muszáj volt! |
 |
| Tiger bizony kisebb mint egy cica és vélhetően ekkora is marad! |
Mindezekről persze ígérem, hogy később részletesen beszámolok, - no és a lehetséges munkatalálásról és a csere diák opcióról is -, de most legyen elég ennyi, muszáj készülnöm az órákra. Ma nemzetközi jogon egyébként a nemzetközi jogi felelősség természetéről és a formáiról lesz szó és biztos vagyok benne, hogy a professzor elő fog venni a múlt heti vörös iszap balesettel. (Egyébként tegnap este igyekeztem elolvasni legalább 5 különböző nemzetközi hírforrást, meg kell mondjam, megdöbbentőek a hírek közti eltérések...)
