2/29/12

Csak egy gyors heti...

Elég eseménydúsra sikeredett az elmúlt hét: először is meg kellett bírkóznom egy jó kis határidős munkával. Péntekre be kellett adnom a végleges kutatási tervemet a professzornak. Az eredeti terven egy kicsit változtattunk, és a kutatás nem csak a bioüzemanyag előállítás környezetvédelmi jogi hanem kereskedelmi jogi problémáit is taglalja. (Jaj WTO, hát sosem szabadulok tőled?!) A lényeg a lényeg, hogy a prof szeretné ha publikálnánk is és ehhez kell egy igazán ütős téma, valami, amiről még csak kevesen írtak. Szóval ezen dolgoztam nagyon- nagyon. Hozzáteszem, segítséget is kaptam. Egy bizonyos ponton túl nagyon nehéz cikkeket találni, kell egy profi jogi könyvtáros aki előkaparja neked azt is, ami nincs. Dan - aki mellesleg tíz évig dolgozott a Lexisnexis-nek - ismét megszánt. :) A másik segítségem pedig a kedvenc professzorom volt,  Mrs. Simpson, aki jogi kutatást és érveléstechnikát tanít. Az ő órájára be is járok, annyira hasznos. A személyisége pedig... Órákat tudnék beszélgetni vele.

Pénteken egy vendég előadásra mentem, az Exxon Mobil egyik volt vezérigazgatója  Lee R. Raymond tartott vendégelőadást az egyetemen. (Remélem nem írtam nagy balgaságot, a pontos címe Chief Executive Officer, azaz CEO). Engem ugye ez különösen érdekelt, vajon mit mondhat a megújuló energiaforrásokról az olaj üzlet egyik elkötelezett híve és pártolója? Na nem kell sokat találgatni. :)
Obama épp a héten jelentette be, hogy még több pénzt (pontosan 14 millió dollárt) fog fordítani az algából előállított bioüzemanyagok kutatására. Nahát ez teljesen kiverhette az Exonn-nál a biztosítékot, mert amikor a közönségből valaki megkérdezte a vendég előadót hogy mit gondol az ötletről, ő nemes egyszerűséggel azt mondta hogy na persze, majd az alga megold mindent, sok szerencsét hozzá. Aztán még jött néhány kemény beszólás Mr. Raymond-tól, mint például "az a baj, hogy mindenbe beleszólnak a politikusok, abba is amihez nem értenek, így az olajba is..." Hát néztem nagyokat.

Szombatra potluck partit rendeztem. Ez egy olyan est, amikor minden vendégnek kell hoznia valamilyen ennivalót. Én a többieket arra kértem, hogy valami nemzeti eledellel jöjjenek. Lisa, a német lány nagyon jó töltött paradicsomot hozott, mi magyarok rakott krumplit készítettünk ( nem is lett rossz, sőt!) az amerikaiak pedig hoztak egy répatortát a szupermarket-ből. Jót nevettünk, mondtam is nekik hogy ez egy eredeti ötlet volt. :) :) 

Most pedig újra belevágok a munkába és a kutatásba. Szombaton megyünk a rodeóra, a héten pedig átköltöztetem magam egy másik szobába. Igérem, tudosítok.


0 comments:

Post a Comment