Elnézést a szerb kezdésért, de november óta nyelv órákra járok és mit ne mondjak keresve sem találnátok nálam lelkesebb diákot. Teljesen oda vagyok és vissza, olyannyira hogy néha meglepődöm a saját stréberségemen és a pár év passzív nyelv gyakorlás hatékonyságán!
Szóval: Tudom hogy a Dubai-os élménybeszámolóval még mindig adós vagyok, de annyira hosszú megírni és most nagyon sok a munka... De a nagy részével már megvagyok! Addig is kárpótlásul íme egy kis ennivaló!
Múlt hétvégén vacsora partit rendeztünk Zitával, Katával és Évával. Szerintem egészen jól sikerült, bár kétségtelen, hogy nem voltam a legjobb társaság 2 nap folyamatos bulizás után... Nézzétek a kalács képem. Szörnyű! Úgy döntöttem hogy mexikóit csinálok, ami azt hiszem többé - kevésbé sikerült is. Előételnek tortilla chips és mindenféle salsa volt kikészítve, főételnek csirkés fajitas-t tálaltam. Mellé ugye friss tortilla, guacamole (Zita elfelejtett hozni) tejföl, rizs (ezt pedig én felejtettem el megfőzni) és bab püré járt. Desszertre pedig Kata forró csokit készített Milán kimaradt csoki mikulásaiból. Íme a nagy munkánk! :)
